Nyár van, itt az ideje a szabadnapos kikapcsolódásnak, a pikniknek, a fürdőzésnek, a családi vakációnak. Egészséges fizikai aktivitást nyújthat az úszás, a kertészkedés, a túrázás és a kültéri játékok a barátokkal és a családdal. Egy kis napsütéssel felszívódhat a D-vitamin, de el ne felejtse óvni a bőrét a túlzott napsugárzástól! A bőrrák megelőzéséhez ez a legfontosabb.

Az ultraibolya (UV) sugárzás a fő oka az Egyesült Államok leggyakoribb daganatos megbetegedésének. Ez 2017-ben várhatóan mintegy 87 000 új melanomás megbetegedést jelent, mely a bőrdaganatok legtöbb halálesetet okozó formája. Ám a kockázat csökkenthető lenne azáltal, ha a szabadban tartózkodás előtt a fényvédelem érdekében bizonyos óvintézkedéseket teszünk.

Az alábbiakban néhány, a napsugárzásról és fényvédelemről szóló, gyakori tévhitet oszlatunk el.

• TÉVHIT: Fontos sok időt tölteni a napon, hogy elegendő D-vitaminhoz jusson a szervezetünk.

• TÉNY: Bőrünk a D-vitamint akkor képzi, amikor az napsugárzásnak van kitéve, de ehhez nem kell sok időt a napon tölteni. Hogy mégis mennyi időt, az számos tényezőtől függ, mint például mennyire világos a bőrünk és milyen napszakban tartózkodunk a napon. A legtöbb ember elegendő D-vitamint termel, ha hetente kétszer 5-30 percet tölt a napon fényvédő nélkül (természetesen nem a legnagyobb kánikulában, és nem 11 és 15 óra között!). A fényvédelemről pár perc után gondoskodni kell.

• TÉVHIT: Ha felhős az idő, nem kell fényvédőt használni.

• TÉNY: A napsugarak a felhős napokon is elérik a bőrünket. Az UV-sugárzás egyes felhőkön átjut, így a Nap károsíthatja a bőrt, a bőr felhős időben is leéghet. Használjon fényvédőt [legalább 15 vagy annál magasabb faktorszámú (=SPF) készítményt], még akkor is, ha a felhők eltakarják a Napot.

• TÉVHIT: A sminkben van fényvédő, ezért nem kell külön fényvédőt az arcomra kenni.

• TÉNY: Legalább 15-ös faktorszámú fényvédő krém hasznos akkor is! Úszás vagy izzadás után újra kell alkalmazni a fényvédőt, az ajakbalzsam után ugyancsak kell fényvédő az ajkakra is.

• TÉVHIT: Csak egy órát leszek kint a napon, így nem kell aggódnom, hogy túl sok UV-sugár éri a bőrömet.

• TÉNY: A Nap UV-sugarai a nyári hónapokban akár 10-15 perc alatt is károsíthatják a bőrt, ezért mindig előre tervezzen és tegyen óvintézkedéseket, mielőtt a napra megy, még ha rövid időre is!

• TÉVHIT: Baseball sapkát és pólót viselek, úgyhogy minden rendben lesz a fényvédelemmel.

• TÉNY: A baseball sapka nem védi a füleket és a nyakat, ezért válasszon inkább egy széles karimájú kalapot vagy viseljen olyan ruhát, amely lefedi ezeket a területeket. A póló SPF-értéke kisebb, mint 15, így a legbiztonságosabb, ha még más típusú fényvédelemről is gondoskodik.

Hugh Jackman ausztrál színész többször felhívta már a figyelmet a fényvédelemre, noha ő is előszeretettel posztol baseball sapkás fotókat. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat: Hugh Jacman bőrrákja.

A bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatológiai Társulat véleményét – hasonló témában -, már korábban közzétettem: Tételes cáfolat félrevezető, hibás nyilatkozatra.

A fenti cikk forrása: American Institute for Cancer Research

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

1901-ben Breslauban tartották a Német Dermatológiai Társaság hetedik kongresszusát, melyen felszólalt Alfred Blaschko (1858-1922) német bőrgyógyász is. A 43 éves orvos itt mutatta be elsőként észrevételeit egy ritka bőrgyógyászati jelenséggel kapcsolatban.

Előadásában olyan csíkozott, mintázott bőrelváltozásokat ismertetett, amelyek S alakúak a has bőrén, V alakúak a hátgerinc felső részén, felfelé fordított U alakúak a mellkastól a felkar felé húzódva és hullámosak a fejen. Ezek a vonalak, csíkok az egészséges ember bőrén láthatatlanok. Blaschko több mint 140, nem fertőzött és szerzett lineáris bőrbetegségben szenvedő páciens vizsgálatával bizonyította eredményeit. Ezt a szokatlan bőr-mintázatot Blaschko-vonalaknak nevezték el.

A bőr látszólag egységes szerv, azonban az embrionális fejlődés során együtt vándorló, „azonos” sejtekből álló, különböző sejtklónok csíkszerűen építik fel. A különböző „klónból” származó bőrcsíkok között szabad szemmel vagy szövettani vizsgálattal nem azonosítható öröklött vagy szerzett különbségek lehetnek, amelyek az élet folyamán soha, vagy csak igen ritkán válnak láthatóvá.

Blaschko feltételezte, hogy a jelenség eredete genetikai, de bizonyítani nem tudta, azonban a jelenség teljes háttere máig sem teljesen tisztázott. Blaschko felismerte, hogy ezek a minták veleszületett, vagy később szerzett betegségeknek köszönhetően válnak láthatóvá és kortól, bőrtípustól, származástól függetlenül, minden ember bőrén megtalálhatók. Ez a láthatatlan genetikai különbség az oka annak, hogy bizonyos szerzett vagy örökletes bőrbetegségek a Blaschko-vonalak között alakulnak ki.

Mindkét nemben előfordulhat, hogy szerzett, gyulladásos bőrbetegségek („blaschkitisek”) lineáris, csíkolt elrendeződést mutatnak a Blaschko-vonalak közti különbségek miatt. Nőkben a két X-kromoszóma közül az egyik aktivitása „felesleges”, ezért vagy az apai vagy az anyai eredetű X-kromoszóma inaktív. A bőrben az X-inaktiváció az egymást követő Blaschko-csíkok mentén történik, így hol az apai, hol az anyai X-kromoszóma által kódolt fehérjék vesznek részt a bőr felépítésében. A nők bőre tehát az apai és anyai X-re nézve láthatatlanul csíkozott míg férfiakban az egész bőrben csak az anyai X van jelen. Bizonyos X-hez kötött génhibák ezért csíkolt tüneteket okoznak a bőrön nőkben, letalis vagy generalizált tüneteket férfiakban.

A vonalak egy része számos (veleszületett vagy szerzett) betegség eredményeként válhat szabad szemmel is láthatóvá:

• Pigment-rendellenességek

  • Naevus achromicus (Ito-naevus)

  • Epidermalis naevus

    • Nevus sebaceus

    • Inflammatoricus Linearis Verrucosus Epidermalis Naevus (ILVEN)

• X-kromoszómához kötött bőrbetegségek

  • Incontinentia pigmenti

  • CHILD syndroma

• Szerzett gyulladásos bőrbetegségek

  • Lichen striatus

• Kimérizmus

A Blaschko-féle vonalak megfigyelhetők lovakban, macskákban és kutyákban is!

De a Star Trek című sci-fi sorozatban felbukkanó, fura kinézetű szereplőknek a maszkmesterek nem Blaschko-vonalakat készítettek. 😀

Forrás:

• Bőrgyógyászat és Venerológia (Kárpáti, Remenyik, Kemény)

• https://en.wikipedia.org/wiki/Alfred_Blaschko

• http://www.enzyklopaedie-dermatologie.de/artikel?id=1926

• https://plasticsurgerykey.com/six-archetypical-patterns/

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb adatai szerint a szoláriumok használata (és a Nap UV-sugarai) rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásához vezetnek. A szoláriumok használatának köszönhetően évente 10 ezerre teszik a melanoma és 450 ezerre a nem-melanoma típusú bőrdaganatok (basalioma, laphámrák) előfordulását Ausztráliában, Európában és az Egyesült Államokban. És ez a szám már évek óta, egyre csak nő…

A szoláriumok minden ember számára veszélyt jelentenek, de a leginkább veszélyeztetettek a fiatalok és a világos bőrű egyének.

Minél fiatalabb életkorban kezd el valaki szoláriumba járni, annál nagyobb a bőrdaganatok kialakulásának kockázata. Aki 35 éves kora előtt kezdi el, a melanoma kockázatát 60%-kal, aki 25 éves kora előtt próbálja ki a szoláriumot, a laphámrák kockázatát 102%-kal, a basalioma (ejtsd: bazalióma) kockázatát 40%-kal növeli! A legjobb, ha semmilyen életkorban nem járnak szoláriumba, egyáltalán: ki se próbálják!

A melanoma okozta a szoláriumfüggő lány halálát

A szoláriumok egyéb, káros egészségügyi hatásai: szürkehályog, az immunrendszer gyengülése, napégés, a bőr korai öregedése.

NE JÁRJANAK SZOLÁRIUMBA!

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Rendkívül szemléletes módon hívja fel a figyelmet a Nivea kozmetikai cég a naptej nélkülözhetetlen voltára. Játék babákon mutatják be, hogy fényvédelem nélkül milyen könnyen leég a gyerekek bőre (is).

Egy brazil cég olyan babákat tervezett, melyek „bőre” kipirosodik, ha a napra teszik. Az akcióval demonstrálni szeretnék, mennyire fontos a fényvédelem, a naptej használata.

A Nivea Doll nevű játék babát UV-érzékeny anyagból készítették, ezért szó szerint rákvörösre ég a tűző napon, éppúgy, mint a fehér bőrű kisgyerekek bőre. Ugyanígy, kiválóan szemléltethető, hogy ha a gyermekek bőrét naptejjel bekenjük, az megvédi őket a káros napsugárzástól. Ezzel a módszerrel játékos formában taníthatjuk meg a kicsiknek, hogy miért fontos az erős UV-sugarak elleni védelem. Meg lehet mutatni például azt is, hogy a reggeli órákban mennyivel több idő kell a leégéshez, a déli órákban pedig milyen kevés!

Ezt a játék babát, mint kiváló edukációs eszközt, javaslom minden kisgyerekes családnak! Sőt, javaslom az óvodáknak is, vásárolják meg és a legközelebbi strandolás, vagy tartós, nyári napon való tartózkodás során próbálják ki együtt a gyermekekkel! Az egyszer már leégett babák, ha árnyékba teszik, visszahalványulnak, tehát többször is ki lehet próbálni.

Mivel a napsugárzás káros hatásaival, leégéssel, bőrdaganatokkal, melanomával kapcsolatos hazai felvilágosítás gyermekcipőben jár, így ez a lehetőség kitűnően javítja a gyermekek ez irányú ismereteit! Ismerkedjenek meg a kicsik a fényvédelem fontosságával, ezzel a felnőttkori daganatok előfordulását is megelőzhetjük!

(A hazai üzletek közül – anélkül, hogy reklámoznám – a Nivea-baba tudtommal a DM-ben kapható.)

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

A bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatológiai Társulat véleménye a TV2-ben elhangzottakkal kapcsolatban.

– Mivel az UVB-sugártartomány játszik szerepet a D-vitamin-képződésben, és az UVB-sugárzás a legerősebb 11 és 15 óra között, ebből valóban felületes szemlélő számára úgy tűnhet, hogy ebben az időtartamban képződik a legtöbb D-vitamin. De aki mélyebben ismeri a D-vitamin bőrben való képződését, az azt is tudja, hogy már kis mennyiségű UVB is eléri a D-vitamin képzés maximumát, vagyis a fénymennyiség növelésével nem lehet korlátok nélkül növelni a D-vitamin mennyiségét.
Tehát nem szükséges a déli, káros sugaraknak kitenni magunkat azért, hogy elegendő D-vitamin képződjön a bőrünkben, ugyanakkor a későbbi hónapokra sem tudunk tárolni ebből a mennyiségből. A déli napozás olyan lenne, mintha ágyúval lőnénk verébre, és vállalnánk egy nagy kockázatot könnyen elérhető cél érdekében. Ha az arc és a karok szabadon vannak, már a hetente néhányszor napon töltött negyed-fél óra alatt elegendő mennyiségű D-vitamin termelődik a nyári hónapokban. Vagyis továbbra is igaz a bőrgyógyászok javaslata: 11-15 óra között nem jó napozni!

Anyajegy

“Ha már születéskor fennáll, legjobb háromszor végighúzni rajta a friss placentát¹. Ha ezt elmulasztották, segít más asszony placentája is. Használ az is, ha végighúzzák rajta olyan halott gyermek kezét, aki pünkösd ünnepén született és ugyanazt a keresztnevet viselte, mint az anyajegyes.  Hunyadmegyében az anyajegyes gyermek anyja, – tudva, hogy a jegynek ő az okozója, valamilyen tilalomnak a terhesség idején történt áthágása miatt – hat héten át minden szerdán és pénteken a küszöbre ül a gyermekével és ezt mondja: „Az én gyermekemen ezért és ezért van ez az anyajegy (megvallja hibáját). Istenem, távolítsd el az ő ártatlan testéről.” A bácskai sváb, amikor „anyajegyét” akarja eltávolítani, éjfélkor felkeres egy olyan fát, mely először hoz termést, ennek a törzsén keresztet vág, abba három szeget üt, s ha még ezenfelül egy Miatyánkot is elmond, feltétlenűl elmúlik az anyajegye.”

¹ placenta = méhlepény

Bedróka (keratoma senile, verruca)

“Apró, kemény jegyek a kézen.

Az Ormánságban újholdkor háromszor megkerekítik keresetlen forgáccsal, azokkal a szavakkal, amelyekkel a szemölcsöt elűzni szokták:

Újhold, újkirály,

Engem hívnak lakodalomba,

De én nem mék,

Ékűdöm a tikszömet.

Utána a beteg hátra dobja a forgácsot a feje fölött. Hátra nézni nem szabad.”

Bolhásság

“A bolha nem szereti a sósvérűeket, csak az édeseket. Megszabadul a bolháitól, aki nagypénteken éjjel megfürdik a patakban. Somló vidékén Gyümölcsoltó Boldogasszony napján „a pap ágyába kell őket küldeni”. A Kalotaszegen március elején háromszor „csurdén” (meztelenűl) kell megkerülni a házat s ezt kell kiáltani: „Harmadik szomszédba menjen minden bolha!”. A Bácskában ketten összebeszélnek és karácsony éjjelén, amikor először harangoznak éjféli misére, az egyik elmegy a másik ablakához és  beköszön: „Adjon Isten jó estét! Itthon vannak-e a kentek feketéi?” A másik mondja: „Elmentek a pap ágyába!” Sokhelyütt ú.n. bolhafüvet tesznek az ágyba, a Tiszaháton csudafát a szalmazsákba, Rábagyarmaton diófa-levelet az ágyba. A besztercevidéki oláh megfigyeli, hogy tavasszal mikor megy ki az első eke szántani. Mikor meglátja, hamar összesepri a házban a szemetet és elviszi oda, ahol az illető szánt. A magával hozott szemetet a barázda alá helyezi, miközben mondja: „Ahogyan elpusztul a barázdával a felfordult fű, úgy pusztuljon ki a házamból a bolha.”

Forrás:

Nincs biztonságos expozíciós határértéke a szoláriumok UV sugárzásának – erre a következtetésre jutott egy független tudományos bizottság.

Az Európai Bizottság és annak Egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága (Scientific Committee on Health, Environmental and Emerging Risks , SCHEER) közzétette végleges véleményét az ultraibolya sugárzás biológiai hatásairól, különös tekintettel a kozmetikai célú szoláriumok egészségre kifejtett hatásairól. Az ultraibolya sugárzás (UV), beleértve a szoláriumok által kibocsátott UV-sugarakat, teljes mértékben rákkeltők, vagyis képesek előidézni, hozzájárulni a bőrdaganatok kialakulásához.

A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a SCHEER az alábbi következtetésekre jutott a szolárium-használat során elszenvedett UV-expozícióval kapcsolatban:

• szorosan összefügg a melanoma és a laphámrák gyakoribb előfordulásával, különösen akkor, minél fiatalabb korban történik az első szolárium-használat, ill. elszenvedett UV-expozíció

• mérsékelten növeli a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és az ocularis (szem) melanoma előfordulását

• az esetek jelentős hányadában felelős a melanoma és a nem melanoma bőrrákok korai melanomával való társulásáért

  

Mivel a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásában az UV-sugárzásnak nincs küszöbérték-szintje és UV-dózisa, a SCHEER arra a következtetésre jutott, hogy a szoláriumok esetében nincs biztonságos UV-határérték!

Ezen kívül, mivel a kockázatok jóval meghaladják az előnyöket, nincs szükség arra, hogy a szoláriumot a szervezet D-vitamin-pótlására használjuk!

Forrás: http://ec.europa.eu/dgs/health_food-safety/dyna/enews/enews.cfm?al_id=1738

(2016-11-30)

Háttér

Jelen szakmai állásfoglalás a Tudományos Bizottság által 2006-ban közzétett, „a szoláriumok által kibocsájtott UV-sugárzás biológiai hatásairól” c. szakmai állásfoglalás frissített változata.  A 2006-os vélemény megállapította, hogy ultraibolya-sugarakat kibocsájtó szoláriumok növelik a bőr rosszindulatú melanomájának, és valószínűleg az ocularis (szem) melanoma kialakulásának kockázatát.

Azóta, 2009-ben, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség  (IARC) áttekintette a szoláriumok UV-sugárzásának rákkeltő hatásairól szóló valamennyi bizonyítékot, és az UV-kibocsájtó barnító készülékeket a legveszélyesebb kategóriájú, humán rákkeltő anyagok közé sorolta!

Nemzetközi szakértők egybehangzó véleménye szerint a szoláriumok használata egyértelműen rákkeltő hatású. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség korábban csak valószínűsítette ezt az összefüggést, 2009-ben  azonban – a legújabb kutatási eredményekből kiindulva – egyértelműen bizonyítottnak látják az emberi szervezetre kifejtett károsító hatását. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség új állásfoglalása szerint már nem vonható kétségbe az a megállapítás, miszerint a szolárium használata fokozza a bőrrák kialakulásának veszélyét.

A szakértői testület rendszeresen tesz ajánlásokat a WHO számára: 2009-es állásfoglalásukat olyan kutatási eredményekre alapozva hozták meg, melyekből kiderült, hogy a szolárium használata a melanoma malignum előfordulási gyakoriságát 75 %-kal emeli azon szoláriumhasználók körében, akik már 30 éves koruk előtt rendszeresen hódolnak a mesterséges napozás szenvedélyének.

A brit Rákkutató Egyesület (Cancer Research UK) már 2009 elején felhívta rá a figyelmet, hogy a diagnosztizált melanoma száma a 2008-ban először érte el a 10.000-et, ami részben a fokozott szolárium-használattal függ össze. Angliai adatok szerint a melanoma előfordulási gyakorisága az utóbbi 30 évben négyszeresére emelkedett; míg 1977-ben 100.000 lakosból 3,4, addig 2006-ban 14,7 betegedett meg! Az angliai kormány jelenleg a szolárium-használat 18 éves kor alatti megtiltását kezdeményező törvényjavaslatokat tárgyalja, Skóciában pedig már jóvá is hagytak egy hasonló javaslatot. Jessica Harris, a Cancer Research UK egészségügyi szóvivője kijelentette: “Számos tudományos kutatás igazolja a szoláriumok használata és a bőrrák közötti összefüggést, ezért most nagyon örülünk, hogy az IARC a szoláriumokat is a legveszélyesebb kategóriába sorolta.” Harris felkérte a kormányt, hogy azonnali hatállyal tiltsa meg a 18 év alatti korosztály szolárium-használatát.

A halálos kimenetelű szolárium-függőségre két példa:

http://www.drkurolieniko.hu/2016/02/27/a-melanoma-okozta-a-szolariumfuggo-lany-halalat/

http://www.drkurolieniko.hu/2016/02/23/egy-27-eves-no-kuzdelme-a-halalos-korral-soha-szolarium/

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

 

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Az apa, id. Bartók Béla Nagyszentmiklóson a helyi földműves iskolát vezette, mellette jól zongorázott. Az édesanya, a német származású Voit Paula magyar nyelvűnek nevelte gyermekeit, Bélát és Elzát.

Bartók Béla gyermekkorát két fő vonás jellemezte: visszahúzódó természete és zenei érdeklődése. Édesanyja visszaemlékezése szerint Bartók Béla egészséges, életerős csecsemő volt. A csecsemőkori himlőoltás nyomán azonban testét kiütések és sebek borították, melyek ötesztendős koráig nem is múltak el (a szakirodalom Bartók kisdedkori bőrbetegségét ekcéma-nak tartja). Betegsége miatt az átlagosnál később kezdett el járni. Kétéves elmúlt, mire beszélni kezdett, de az éneket, a zenét már előbb is feszült figyelemmel hallgatta. Ötéves koráig állandó orvosi kezelésben részesült. Bőrtünetei már éppen múlófélben voltak, mikor súlyos tüdőgyulladást kapott, melynek (illetve ennek szövődménye, az idült hörgőgyulladás) következtében szülei még a széltől is óvták. Bartók gyönge fizikumú, aszténiás alkatú, beteges fiúcska volt. Gyermekkora meglehetősen magányosan telt, idegenek előtt nem mutatkozott, a testi kínok mellett megismerte a társtalanság és a szégyen kínját is. Az anyai féltés, dédelgetés félénkké tette, elbújt az emberek elől, ha észrevette, hogy sajnálják. E hosszú és kínos korai betegségben gyökerezik lelki magányossága, mely egész életében elkísérte.

A Bartókról szóló irodalomban egyedülálló Agatha Fassett, Bartók amerikai éveiről írott könyve (1960). Az emigráns Fassett, leánynevén Illyés Ágota (egykori magyar zeneakadémista), egyike volt Bartók és második felesége, Pásztory Ditta amerikai segítőtársainak. Fassett mély empátiával figyelte Bartókot, és kifinomult lélektani érzékenységgel közvetítette benyomásait. Fassett könyve számos példát hoz Bartók érzékeny reakcióira.

Ezek mindegyikében közös Bartók szenvedőkkel való mély együttérzése, legyen az ember vagy állat. Egyik ilyen eset volt például, amikor egy látogatás alkalmával Bartók megpillantotta Matthew (a szomszéd farmer) mostoha körülmények között élő állatait:
“…odaértünk Matthew roskadozó csűrjéhez, s láttam, hogy Bartók arcán az undor iszonyattá változik. – Azt akarja mondani – mondta Bartók, le nem véve szemét erről a halál-táncos pásztor-idillről -, azt akarja elhitetni velem – szava csukladozott az indulattól -, hogy ezek a nyomorult állatok abban a hideg csűrben telelnek?- Az együttérzése szinte elviselhetetlennek látszott. Nézze csak azokat a szegény barmokat, azokat a tél-sebezte párákat. Itt sosem elég hosszú a nyári napsütés ahhoz, hogy kisimítsa és meggyógyítsa a megrongálódott bőrüket, mielőtt a kegyetlen hideg újra rájuk tör. S most már kénytelen leszek rájuk gondolni – mondta vad méltatlankodással – a tél minden napján, örökösen a testemben érzem majd az életük kínját és borzalmát, és sosem tudom, melyik órában rogyasztja rájuk ezt a jeges tákolmányt valamelyik kegyetlen szeles nap.”

Egy Kolumbuszról szóló olvasmányélménye is hasonló indulatokat váltott ki Bartókból: [Kolumbusznak] “…van egy olyan bűne, amely a legmélyebben sebzett meg, és ha eszembe jut, mindig s újra ugyanolyan kínos fájdalmat okoz, mint legelőször. Az az első indián, akit elevenen megfogtak, s hajóra vonszoltak, hogy elvigyék Spanyolországba, mint egy egzotikus állatot, mutogassák meggyőző példányként először a királynénak, aztán az udvarnak, majd pedig kitegyék közszemlére a csőcseléknek, hadd bámulja, ami még megmaradt belőle.”

“Bartók arca akkor sem tükrözhetett volna nagyobb fájdalmat, ha maga lett volna az a fogoly” – teszi hozzá Fassett. Ebből a részletből megint csak kiérződik Bartók személyes érintettsége; érzékenységét és az indiánnal való azonosulását saját hasonló élményvilága magyarázza. Nem csupán az fáj neki, hogy az indiánt elszakítják otthonától, hanem az ezzel járó (paranoid) szorongás is; hogy védtelenül ki van téve üldözőinek, a “csőcseléknek”. A tehenek bőre, a közszemlére kitett indián, valószínűleg, saját kisgyermekkori bőrbetegségének traumatikus emlékét idézték fel benne. Csúf kiütéseivel valóban úgy érezhette magát, mint egy “egzotikus állat”, akinek szégyenében nem maradt más hátra, csak elbújni a kíváncsi szemek elől.

Fassett, Bartók második feleségét, Pásztory Dittát idézi: “[Bartókot] állandóan halálos félelem kínozta, hogy utálkozást kelt a nézése, talán mert maga is annyira visszaborzadt a saját arcától. Sosem mert tükörbe nézni, gyűlölte a visszatekintő képet, s éjszakánként virrasztva feküdt az ágyában, s arról álmodozott – elmondta egyszer nekem -, álmodott, hogy milyen is lenne, ha le tudná vedleni borzalmas bőrét, s reggel tisztán, hófehéren köszönthetné az édesanyját. (…) S hogy félt attól, hogy idegenek lássák! Szinte sosem ment ki a házból. A magával egyívású gyermekeket a leggonoszabb ellenségeinek tekintette, rémülete rögeszmévé növekedett, a nevetségessé válástól való félelme a betegség elmúltával is sokáig megmaradt. Sosem játszott gyermekekkel, azt hiszem máig sem tudja, mi a játék”.

(Forrás: “És én szabadabb és megfoghatatlanabb vagyok minden madárnál…” – Horgász Csaba Bartók Béla személyiségéről és művészi világképéről)

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

A fésülhetetlen (“üveggyapot”) haj szindróma olyan öröklődő betegség, melynek fő jellemzője a fejbőrtől elálló, rendezetlen haj. A hajszál keresztmetszete háromszög vagy vese alakú, így kevésbé hajlékony. A betegség leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik, akár 3 hónapos kortól egészen a pubertás korig. Genetikai háttere tisztázatlan, autoszomális domináns öröklődést feltételeznek.

“Üveggyapot hajnak” azért nevezik, mivel a haj arra nagyon hasonlít. A haj minden irányban, nagyon lassan növekszik. Kócos, rendkívül nehezen fésülhető, száraz, a hajszálak rugalmatlanok, pigmentet nem, vagy alig tartalmaznak. A hajszálak könnyen kihúzhatók vagy letörnek. Teljes hajvesztés is lehetséges, mert a hajszál nem mindig rögzül megfelelően a szőrtüszőben. A szemöldök és szempilla általában normális, de lehet megkevesbedett. Körömproblémák előfordulhatnak, a körmök rövidek, törékenyek. Fog-rendellenességek, mint például zománc hibák szintén jelentkezhetnek.

A fésülhetetlen haj deformitásai scanning (pásztázó-) elektronmikroszkópos vizsgálattal igazolhatók és a polarizált mikroszkópos vizsgálat is hasznos lehet.

Hatékony kezelés nincs, az életkor előrehaladtával van némi esély a spontán javulásra.

Az első, klinikai esetet 1973-ban írták le, de meglehetősen ritka betegség, mivel napjainkig a szakirodalomban közölt esetek száma 100 alatt van.

1845-ben a német Heinrich Hoffmann “Struwwel Péter” c. meséjében megjelent a kócos hajú kisfiú alakja. Az első, orvosi esetleírás előtt 128 évvel Dr. Heinrich Hoffmann (1809-1894) “lustige Geschichten und drollige Bilder mit füntzehn schön kolorten Tafeln für Kinder “ címmel a kócos, világos hajú Péter vidám és vicces történeteit vetette papírra.

“Sieh einmal, hier steht er.
Pfui ! Der Struwwelpeter !
An den Händen beiden
Ließ er sich nicht schneiden
Seine Nägel fast ein Jahr;
Kämmen ließ er nicht sein Haar.
“Pfui !” Ruft da ein jeder:
“Garst’ger Struwwelpeter !”

Mark Twain fordításában:

“See this frowsy “cratur” –
Pah ! its’s Struwwelpeter !
On his fingers rusty,
On his tow-head musty,
Scissors seldom come;
Let his talons grow a year, –
Hardly ever combs his hair, –
Do any loathe him ? Some !
They hail him “Modern Satyre –
Disgusting Struwwelpeter.”

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

A basalioma (ejtsd: bazalióma) (carcinoma basocellulare, basalsejtes rák)  a hám alsó sejtrétegének hámsejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, amely folyamatosan növekedve-terjedve a környező szöveteket beszűri, de távoli áttéteket nem ad. Fő veszélye a helyi kiújulás, illetve a bőr-nyálkahártya határ áttörésével a mélybe terjedés, ami miatt életet is veszélyeztető betegséggé alakulhat.

A basalioma a leggyakoribb humán malignus tumor. Incidenciáját az ultraibolya (UV) sugárzás mennyisége és a lakosok bőrtípusa határozza meg. A magyarországi és az európai incidencia évi 100-200 tumor/100 000 lakos, míg Ausztráliában ez a szám több, mint 2000/100 000. A basalioma kialakulásában legfontosabb kockázati tényező az élet során ismétlődően elszenvedett, nagy dózisú napfényártalom.

A basalioma gyógyítását tekintve elsődleges szempont a tumormentesség elérése, melyben elsőként választandó módszer a sebészi megoldás. A sebészi ellátás formáját a basaliománál részben a tumor nagysága, mélysége, szövettani sajátossága és lokalizációja határozza meg. Eltávolításuk – többnyire babérlevél alakú metszéssel – minimálisan 3-5 mm-es biztonsági szegéllyel történik.

Ha a beteg időben orvoshoz fordul, akkor többnyire nem jelent sebészetileg problémát a daganat  eltávolítása, mint pl. az alábbi esetekben:

NAGYON FONTOS, HOGY IDŐBEN SZAKEMBERHEZ FORDULJANAK!

Bizonyos helyeken (pl. szemzug) növő, elhanyagolt esetekben a műtéti megoldás már nagyon problémás, és a daganat mélybe terjedésével a környező szöveteket is roncsolja és gyakorlatilag kiirthatatlan (a még szóba jövő felületi sugárkezelés a szem közelsége miatt nem kivitelezhető). Az alábbi esetben a szemgolyó épsége komoly veszélyben van, a daganat a szemüregbe tör.

Az ausztrál színész, Hugh Jackman – saját példáján keresztül – igen sokat tesz a basalioma megismertetéséért és a fényvédelem minél szélesebb körben való alkalmazásáért.

Forrás: Bőrgyógyászat és Venerológia (Kárpáti, Remenyik, Kemény)

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!