“Napfogyatkozás” a bőrgyógyászatban

2017. augusztus 21-én, Oregon állam területétől kezdődően Dél-Karolináig napfogyatkozást lehetett látni, melynek során legalább 70-90 percig lehetett figyelni az égi jelenséget.

„A napfogyatkozás teljes fázisa – amikor a Napot teljesen eltakarja a Hold, vagyis a totalitás – igen rövid. Csak ritkán tart pár percnél tovább, maximális értéke mindössze 7 perc 31 másodperc. Mégis, joggal nevezik a természet legelképesztőbb, legcsodálatosabb tüneményének. Az égbolt alkonyi színt ölt, ahogy a Nap fényes korongját felváltja a Hold fekete korongja. A Holdat körbeveszi egy gyönyörűséges, gyöngyházfényű halo.”

napfogyatkozas
Napfogyatkozás

A fent leírt jelenséghez hasonló elváltozással a bőrgyógyászatban is találkozhatunk!

A halo naevus esetén a centrálisan elhelyezkedő pigmentált naevus (= anyajegy) körül gyűrű alakban halvány, fehéres színű (= depigmentált) udvar, ún. halo látszik.

Halo naevus
Halo naevus

A halo szó egy kissé magyarosan ejtett angol kifejezés, melynek jelentése az angol halo (fn USA: heɪ’loʊ· UK: heɪloʊ) szóból: glória, dicsfény, gyulladásos körlet, holdudvar (orvosi), napgyűrű, fényudvar, napgyűrű.

A halo naevus rokon értelmű kifejezései: leucoderma acquisitum centrifugum, naevus depigmentosa centrifugum, albinismus perinaevicus, Halo leukoderma, Sutton naevus.

Első leírója az amerikai bőrgyógyász Richard Lightburn Sutton, aki a képletet 1916-ban a vitiligo szokatlan változataként írta le.

Richard Lightburn Sutton, Jr. (1878–1952)
Sutton, Richard Lightburn Jr.(1878–1952)

Érdekesség, hogy az első közlés előtt 400 évvel Matthias Grünewald Szent Antal megkísértése c. festményén, a démon nyakán tisztán kivehetők a halo naevus makroszkópos jellegzetességei.

grunewald

A halo naevus kialakulásának hátterében még akadnak kérdőjelek. A legvalószínűbb elképzelés jelenleg az, hogy a festéktermelő sejteket (= melanocytákat), naevussejteket immunológiai támadás éri, döntően a cytotoxikus T-lymphocyták részéről.

Ennek megfelelően a naevus körül a pigmenttartalmú sejtek pusztulása következtében depigmentált udvar alakul ki. A naevus túlélheti az immunológiai támadást, de gyakoribb, hogy eltűnik, így viszonylag homogén szerkezetű, kerek fehér folt (= leukoderma) jön létre, mely az esetek zömében egy idő múlva ismét normál pigmenttartalmú lesz. Szövettani szempontból a folyamat regressziónak felel meg.

A halo naevus a lakosság kb. 1%-ában fordul elő, többnyire a 20 éves kor alatti korosztályban, a nemek szerinti megoszlást tekintve közel egyforma gyakorisággal. Többnyire soliter elváltozás, de multiplex formában is megjelenhet, leggyakoribb lokalizációja a hát. Mind a fekete- mind a fehérbőrű egyéneken kialakulhat. Az esetek zömében a páciens elmondja, hogy születése, vagy évek óta meglévő anyajegye körül néhány hete világos udvar jelent meg. Ezt általában nem tudja különösebb eseményhez kötni, néhány esetben a napozást említik.

Többszörös halo naevus.
Többszörös halo naevus.

A halo naevus szövettani jellemzője a békés, szimmetrikus szerkezetű, általában compound típusú naevus, melyet diffúz, kifejezett fokú lymphocyta-gyülem ölel körül; jellemző, hogy utóbbi éles határral végződik a dermisben. A naevussejtek egyforma nagyságúak és alakúak, mitosis igen ritka, apoptosis esetenként előfordul.

A halo naevus szövettani képe (HE-festés)
A halo naevus szövettani képe (HE-festés)

A regressio fokának megítélésére szövettani stádiumbeosztást hoztak létre, melynek első lépcsőfoka a pigmentált naevus, melyet lymphocytagyülem övez, a végső állapot pedig a naevus eltűnése, a teljes regressio.

A naevussejtek elektronmikroszkópos vizsgálata kiderítette, hogy a kezdetben ép naevussejtekben ún. vacuolaris cytolysis megy végbe, majd a széteső naevussejt maradványait a melanophagok bekebelezik.

A klinikai differenciál diagnosztikában elsőként a vitiligo-t említik. Ilyenkor az anamnézis, illetve a vitiligora jellemző predilekciós helyek megtekintése segítség lehet. A vitiligo-ról egy korábbi bejegyzésemben tettem már említést: Élet egy nagyon feltűnő bőrbetegséggel.

vitiligo
Vitiligo

A halo naevus eltávolítása általában nem szükséges, de a naevus nélküli leukoderma esetén az anamnézis pontos felvétele nélkülözhetetlen!

Forrás: http://saros139.hu/eclipse/solbase.htm

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Nap, bőrrák és D-vitamin: az 5 legnagyobb tévhit és tény

Nyár van, itt az ideje a szabadnapos kikapcsolódásnak, a pikniknek, a fürdőzésnek, a családi vakációnak. Egészséges fizikai aktivitást nyújthat az úszás, a kertészkedés, a túrázás és a kültéri játékok a barátokkal és a családdal. Egy kis napsütéssel felszívódhat a D-vitamin, de el ne felejtse óvni a bőrét a túlzott napsugárzástól! A bőrrák megelőzéséhez ez a legfontosabb.

Az ultraibolya (UV) sugárzás a fő oka az Egyesült Államok leggyakoribb daganatos megbetegedésének. Ez 2017-ben várhatóan mintegy 87 000 új melanomás megbetegedést jelent, mely a bőrdaganatok legtöbb halálesetet okozó formája. Ám a kockázat csökkenthető lenne azáltal, ha a szabadban tartózkodás előtt a fényvédelem érdekében bizonyos óvintézkedéseket teszünk.

Az alábbiakban néhány, a napsugárzásról és fényvédelemről szóló, gyakori tévhitet oszlatunk el.

  • TÉVHIT: Fontos sok időt tölteni a napon, hogy elegendő D-vitaminhoz jusson a szervezetünk.

  • TÉNY: Bőrünk a D-vitamint akkor képzi, amikor az napsugárzásnak van kitéve, de ehhez nem kell sok időt a napon tölteni. Hogy mégis mennyi időt, az számos tényezőtől függ, mint például mennyire világos a bőrünk és milyen napszakban tartózkodunk a napon. A legtöbb ember elegendő D-vitamint termel, ha hetente kétszer 5-30 percet tölt a napon fényvédő nélkül (természetesen nem a legnagyobb kánikulában, és nem 11 és 15 óra között!). A fényvédelemről pár perc után gondoskodni kell.

d-vitamin

  • TÉVHIT: Ha felhős az idő, nem kell fényvédőt használni.

  • TÉNY: A napsugarak a felhős napokon is elérik a bőrünket. Az UV-sugárzás egyes felhőkön átjut, így a Nap károsíthatja a bőrt, a bőr felhős időben is leéghet. Használjon fényvédőt [legalább 15 vagy annál magasabb faktorszámú (=SPF) készítményt], még akkor is, ha a felhők eltakarják a Napot.

felhős idő

  • TÉVHIT: A sminkben van fényvédő, ezért nem kell külön fényvédőt az arcomra kenni.

  • TÉNY: Legalább 15-ös faktorszámú fényvédő krém hasznos akkor is! Úszás vagy izzadás után újra kell alkalmazni a fényvédőt, az ajakbalzsam után ugyancsak kell fényvédő az ajkakra is.

smink

  • TÉVHIT: Csak egy órát leszek kint a napon, így nem kell aggódnom, hogy túl sok UV-sugár éri a bőrömet.

  • TÉNY: A Nap UV-sugarai a nyári hónapokban akár 10-15 perc alatt is károsíthatják a bőrt, ezért mindig előre tervezzen és tegyen óvintézkedéseket, mielőtt a napra megy, még ha rövid időre is!

fényvédelem

  • TÉVHIT: Baseball sapkát és pólót viselek, úgyhogy minden rendben lesz a fényvédelemmel.

  • TÉNY: A baseball sapka nem védi a füleket és a nyakat, ezért válasszon inkább egy széles karimájú kalapot vagy viseljen olyan ruhát, amely lefedi ezeket a területeket. A póló SPF-értéke kisebb, mint 15, így a legbiztonságosabb, ha még más típusú fényvédelemről is gondoskodik.

Hugh2

Hugh Jackman ausztrál színész többször felhívta már a figyelmet a fényvédelemre, noha ő is előszeretettel posztol baseball sapkás fotókat. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat: Hugh Jacman bőrrákja.

Hugh Jackman

A bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatológiai Társulat véleményét – hasonló témában -, már korábban közzétettem: Tételes cáfolat félrevezető, hibás nyilatkozatra.

A fenti cikk forrása: American Institute for Cancer Research

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Bőrügyek a Kossuth Rádióban

interjú
Bak Anita szerkesztő-műsorvezető társaságában, a Kossuth Rádió stúdiójában

Dr. Yael Adler Bőrügyek c. könyve kapcsán a bőrünkről, annak felépítéséről, a patológus munkájáról, bőrtípusokról, melanomáról, fényvédelemről beszélgettünk Bak Anita szerkesztő-műsorvezetővel. Ezúton is köszönöm a meghívást, a szívélyes fogadtatást és az idegenvezetést is, remekül éreztem magam!

Az interjú 3 részben, a Kossuth Rádióban, a Közelről c. műsorban volt hallható csütörtök délutánonként, 2017. augusztus 3-án, 10-én és 17-én. Ha netán lemaradtak volna róla, az alábbi linkekre kattintva, az interjú 3 részben meghallgatható.

1. rész:

“Dr. Yael Adler bőrgyógyász, 2007 óta magánpraxist folytat Berlin-Grunewaldban. Rendszeresen ad elő, egészségügyi szakértőként, többször bizonyította már azt a képességét, hogy bonyolult orvosi kérdésekről közérthetően, szemléletesen és roppant szórakoztatóan tud beszélni. A Spiegel sikerlistájának élén álló Bőrügyek című könyve eddig 21 nyelven jelent meg. Magyarul pár hete olvasható. Dr. Kuroli Enikő patológus szakorvossal, Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika munkatársával Bak Anita beszélget bőrünk működéséről.”

Bőrügyek, interjú, 3/1.

2. rész:

“Felhám, irha, bőralja – a bőrünk felépítésének hármas szerkezetével talán tisztában vagyunk. De vajon mi a feladata az egyes rétegeknek? Milyen vastagak? Hol helyezkednek el az anyajegyek vagy a szőrtüszők? Melyik réteg felel az izzadásért? És hogyan újul meg a bőr? Kuroli Enikőt, a Semmelweis Egyetem Bőrklinikájának patológus szakorvosát Bak Anita kérdezi.”

Bőrügyek, interjú, 3/2.

3. rész:

“Percenként mintegy 40 ezer bőrpikkely válik le rólunk. Ez napi 10 grammot jelent. Egészséges szervezet esetén ez láthatatlan, észrevehetetlen folyamat. A bőrünk legkiterjedtebb érzékszervünk hallani is képes. Ezúttal fókuszban a bőr változása, az öregedés során megjelenő képletek…”

Bőrügyek, interjú, 3/3.