Hónap: 2015 június

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára…”

Közeleg a nyár. Sokan várják a természetes napfürdőzést. De kinek, mikor, mennyi időt érdemes és lehet a napon tölteni? Kinek és mire kell odafigyelnie? Szerencsés-e a napozást a szoláriummal helyettesíteni?

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára…”, írta Petőfi Sándor a János vitéz c. elbeszélő költeményében 1844-ben, pedig akkoriban még nem volt a Napnak annyi káros UV-sugara, mint manapság. Ha megkérdezzük szüleinket, nagyszüleinket, tíz-húsz évvel ezelőtt „máshogy” sütött a nap; ma sokkal kevesebb idő kell ahhoz, hogy valaki súlyosan, esetleg hólyagosra leégjen. Ennek hátterében a Földre, így a bőrünkre érkező, megnövekedett UV-mennyiség áll, mely az ózon légköri csökkenésével hozható összefüggésbe. A 450-315 nm hullámhosszúságú UV-A sugárzás felelős a bőr korai és fokozott öregedéséért, a 315-280 nm hullámhosszúságú UV-B sugarak pedig a bőr daganatos megbetegedéseinek számát növelik. Jelen tudásunk szerint, bőrünk életünkben elszenvedett leégéseinek számával egyenes arányosságban nő a rosszindulatú bőrdaganatok száma és bizonyított, hogy a gyermekkorban elszenvedett – esetenként hólyagos – leégések felnőttkorban ugyanilyen következményekkel járnak. Bőrünkben valamennyi, életünkben elszenvedett, napfény okozta károsodás összegződik, kumulálódik, vagyis: a bőr nem felejt!

A bőrünket ért sugárzás azonnali vagy hosszú távú hatásait bőrtípusunk határozza meg; világos bőrűek – következmények nélkül – csak rövid ideig tartózkodhatnak a napon, sötétebb bőrűek tovább. De vajon tudjuk-e, hogy egy nyári napon mennyi időt, hány órát jelent ez valójában? A legnagyobb problémát gyakran az okozza, hogy a veszélyeztetett bőrtípusba tartozók nincsenek tisztában saját bőrük tulajdonságaival, a kóros, megnövekedett UV-tartománnyal szemben nem kellően védekeznek, valamint nem tudnak a mértéktelen napozás veszélyeiről és annak hosszú távú következményeiről.

Fekete István (1900-1970) megérdemelné a “tiszteletbeli bőrgyógyász” címet, mert a Tüskevár c. regényében rendkívül igényesen, hűen írja le a bőr napsugár okozta leégésének folyamatát és egyúttal a megelőzés fontosságára is felhívja a figyelmet.

Kinek kell nagyon vigyáznia?

Hogy ki mennyire védett a napfény káros sugarai ellen, az határozza meg, mennyi az UV-sugarakat elnyelő, ún. melanin pigment saját bőrének hámrétegében. Akinek kevés, az fehér bőrű és védtelenebb, akinek több, az sötétebb bőrű és jobban védett. Akinek tehát a napsugárzástól, a leégéstől a legjobban kell tartania, az ún. I. vagy II. típusú, világos bőrrel rendelkező, szőke vagy vörös hajú, kék vagy zöld szemű emberek, illetve azok, akik sok szabálytalan (nem szimmetrikus, elmosódott szélű, nem homogén színű) anyajeggyel rendelkeznek. Az utóbbi csoportba tartozóknak érdemes az anyajegyeik tulajdonságait kép formájában rögzíteniük, pl. centiméter mellett lefényképezve elmenteni a számítógépen; mekkorák voltak, milyen volt a színük, stb., hiszen csak akkor tudnak felfigyelni azok esetleges változásaira, ha tudják, milyen volt eredetileg. Bármilyen gyanú esetén, illetve egy állapotrögzítés céljából is érdemes bőrgyógyászt felkeresni.

Az anyajegy megváltozása a rosszindulatú elfajulás egyik jele lehet, az ún. diszplasztikus anyajegy talaján (de ép bőrön is!) melanoma malignum alakulhat ki. A bőrdaganatok, ezen belül a rendkívül rosszindulatú festékes bőrdaganat, a melanoma malignum számának emelkedése világjelenség. Hazánkban 2001 és 2012 között a melanoma gyakorisága megduplázódott; a legutóbbi statisztikák szerint a 14-29 éves nők körében nőtt leginkább a megbetegedések száma. Ennek hátterében az utóbbi két évtizedben egyre erősödő UV-sugárzás, a helytelen napozási szokások és a mértéktelen szolárium-használat áll!

Az egyszerűen alkalmazható, ún. ABCD-szabállyal lehetőség nyílik korai stádiumban felismerni a daganatot. Az „A” jelöli az aszimmetriát, vagyis ha az anyajegy két tengely mentén nem szimmetrikus. A „B” (angolul border) jelenti a szegélyt, amikor a határ nem éles. A „C” (colour) jelenti a színt, ha nem homogén, hanem az anyajegy állománya többféle színű. A „D” (diameter) az átmérőt jelöli, az anyajegy növekedésére fel kell figyelni, ill. a 6 mm-nél nagyobbak érdemelnek külön figyelmet. Az anyajegyek persze nagyon sokfélék lehetnek színűk, nagyságuk, felszínük tekintetében, de amennyiben az mindig ugyanúgy nézett ki, nincs ok aggodalomra, mindig azok változására kell felfigyelnünk!

Fényvédelem!

Magyarországon a napsütéses órák száma – földrajzi helyzetéből adódóan – az átlaghoz képest közepes mennyiségű. A napozás során fokozatosságra kell törekedni, hisz a téli hónapok alatt bőrünk elszokott a napfénytől. Áprilisban, májusban ideális ehhez a kertészkedés vagy egy kirándulás, aztán nyáron már célzottan – a mértékletességet szem előtt tartva – lehet hosszabban a napon tartózkodni. A nyári hónapokban 11 és 15 óra között fényvédelem nélkül lehetőség szerint senki se tartózkodjon a napon, mert akár 5-10 perc is elég lehet a súlyos, esetenként hólyagos leégéshez. Aki a munkája miatt ezt nem teheti meg, használjon magas faktorszámú fényvédő krémet, melyet az erre kijelölt drogériákban, gyógyszertárakban érdemes beszerezni. A szemünket napszemüveggel szükséges védeni, és érdemes bevizsgáltatni, hogy megfelelő-e erre a célra.

Veszélyes a szolárium!

Tanulmányok azt mutatják, hogy azoknál, akik 35 éves kor alatt már szoláriumba járnak, kb. 75 százalékkal nagyobb a melanoma kialakulásának kockázata. A Melanoma Foundation of New England munkatársai azon dolgoznak, hogy megfékezzék a tinédzserek barnulni vágyó szokásait, részben figyelemfelkeltő kampányokkal, részben azzal, hogy a szoláriumot kevésbé hozzáférhetővé teszik számukra. 11 amerikai államban és Szerbiában a 18 év alatti korosztálynak már nem engedélyezik a szolárium használatát, Ausztráliában pedig – ahol a világon a legmagasabb a melanoma előfordulása –, teljesen betiltották. Sajnos hazánkban még semmiféle tiltó intézkedés nincs, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a szolárium egyértelműen káros a bőrünkre, annak korai, idő előtti, fokozott öregedését, a ráncok mélyülését, pigment foltok elszaporodását okozza és bizonyítottan növeli – az áttétképződés miatt sok esetben halálos kimenetelű – melanoma malignum kialakulásának kockázatát. Egy 15 perces szoláriumozás azonos mértékű egy nyári hónap egész napos napsugár-expozíciójával, ami irtózatos nagy dózis és a barnulni vágyók egy későbbi daganat csírájával lépnek ki a szolárium ajtaján. Vigyázzunk tehát bőrünk egészségére, ne égjünk le és ne járjunk szoláriumba!

A mai napon – idén immáron második alkalommal – egy kedves invitálásnak tettem eleget, és az Egészségnapon a közelgő nyár bőrünket érintő veszélyeiről beszélgettem harmadikos gimnazista lányokkal. Intelligens, nyitott, kedves társaság volt, bátran kérdeztek és végig nagyon figyeltek. Több kérdésük volt a szoláriummal kapcsolatban, véleményemet kérték a tetoválásokról és az óra végén többen odajöttek és bőrük különböző képleteit mutatták, érdeklődve azok természetéről.
Nagyon köszönöm a virágot és a finom édességet is, megint remekül éreztem magam!