Bőrbetegségek népünk nyelvében, hiedelmeiben és szokásaiban II.

Bőrgyulladás

“A Kiskunságban ecetet, sót, tormát és rozskorpát főznek össze péppé, ezt kendőre terítik és ráborítják a beteg területre. A kendőnek nem szabad pirosnak lenni, mert az mérgezést, „vérgyulladást” okoz. Ugyanígy kezelik a szoptatás kapcsán fellépő mastitist1 is. Enyhíti a bőrgyulladást a nyúlháj, a meleg főttburgonya és a friss, meleg tehéntrágya-kataplasma is.”

1mastitis = az emlőbimbó gyulladása

Bőrkeményedés

“Országszerte faggyúval puhítják. Dícsért szerek a birkafaggyú, szarvasfaggyú, különösen salicysavval keverve.”

Bujaság, Kurvaság, Latorság

“Népi gyógyítása, ami a nemi ingerek, gerjedelem csökkentését célozza, minden valószínűség szerint a régi orvosi irodalomból jött „úri leszivárgás”. Az 1842-ben megjelent „Néma orvos”1 ajánlja: „Sárga liliomgyökér, a szűzfa, vagyis ábrahámfa magva hasznos, ezzel ágyukat kell behinteni s ezek a bujaságra való fajtalan gerjedzéseket eloltják az emberekben.” Az eredeti népi anyagot tulajdonképpen a szerelmet megszüntető, illetve a szerelmeseket egymástól elhidegítő varázsműveletekben leljük meg.”

1Néma Orvos: az-az együgyü és hasznos házi könyvetske, melly A’ falusi tselédes Gazdáknak, ’s Gazdaaszszonyoknak, és Orvosok nélkül szükölködő Betegeskedőknek segedelmekre és vígasztalásokra írattatott”

nema-orvos

Cserepes ajak, cserepes száj

“Patikai szerei a rózsaméz, szarvasfaggyú, ajakír. Idegenből és felölről származik Nadányi tanács: „Ha koevérporcsint mézben mártod s úgy rágod és szádban tartod, száj kicserepezést és fekélyét meggyógyíttya.”

Csúnyaság, rútság

“Ezalatt nem az arcvonások kellemetlen voltát, vagy kozmetikai hibákat kell érteni, hanem a legkülönbözőbb bőrbetegségeket, mégpedig elsősorban az undorkeltőket. („Rútságos seb.”) Eloszlatásukra Baranyában az országszerte ismert és különböző bőrbetegségek gyógyítására alkalmazott újhold-ráolvasás változatát mondják el. A beteg az először megpillantott újhold felé fordul, felmutatja neki „csúnyaságát” és így szól:

„Újhold, újkirály!

Hozzád hívtak engem vacsorára,

De én nem eszem sem halat, sem rákot

Vedd le rólam ezt a csúnyaságot!”

A csúnya kiütésekben szenvedő beteg mosdó- és fürdővizét, sok helyütt a krisztusakác (gledicsia) bokorra öntik. Egy XVIII. századbeli kézírat a rutafű vizét ajánlja ellene.

Csúnyaságnak hívják a Rába vidékén a házi élősdi férgeket is és a fekélyek, tályogok genyjét, vagy bárminő undorkelő váladékot.”

Csusz, csúz, szuszos száj

“A régi nyelvben a csúznak egészen más értelme volt, mint ma. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár adatai szerint erysipelas1, ignis sacer értendő alatta.

1erysipelas = orbánc

magyar-nyelvtorteneti-szotar

Frankovith Gergely is ezt írja (műve, a „Hasznos és fölötte szükséges könyv” 1588-ban jelent meg): „Chyuz dagadast auagy zent Antal tuezet, voeroeskoezvennek is hiujak”. A Göcsejben ma is orbáncot értenek alatta. Ellenben ugyancsak a régi nyelvünkben: „a csúz, a fene az álladról a húst éppen megette.” Tehát egyben valami fekélyes, üszkös folyamatot is nevezhettek így. Győrmegyében „a csuszos száj” a herpes labialist jelenti.

göcsej
parasztház (Barabásszeg, Göcsej)

Orbáncszerű alakjának népi gyógyítására vonatkozólag a Bornemisza Péter-féle „Ördögi kísértetek” (1578) közöl több más ráolvasás mellett egy ősi, legalább a XV. századig visszavihető „bájoló imádságot”, klasszikus példáját az elkeresztyénesített költői pogány ráolvasásoknak.”

bornemisza
Bornemisza Péter, Ördögi kísértetek – első kiadás (1578)

Csúzról való báj: Uram mindenható Isten, múlék rögös nagy út, rajta megyen vala Áldott Urunk Isten, előtalála hetvenhét féle veres csúzt. Monda a sok csúznak áldott Urunk Isten: «Hova indultatok ez rögös régi nagy úton?» Megszólala hetvenhétféle veres csúz: «Ha minket azon kérdesz Urunk Úristen, hova megyünk, mink is elmegyünk ez fekete föld színére; áldott ez testbe, teremtett ez lélekbe: szálas húsát szaggatjuk, piros vérét megisszuk, száz tetemét tördeljük; száz ízit, száz porcikáját». Hogy azt hallá áldott Urunk Úristen, ekképen szóla: «Tük se mehessetek ez fekete föld színére, ez én adottam testbe, teremtettem lélekbe; tük is siessetek el az tenger szigetibe, kegyetlen óriásoknak szálas húsát szaggassátok, piros vérét megigyátok». A csúzok elsietének és menének tenger szigetibe. «Ez embernek szeméből, szájából, fejéből, orcájából, piros véréből, szálas húsából, száz tetemiből kisiessen és eloszoljon hetvenhétféle csúz: folyó csúz, veres csúz, kék csúz, fehér csúz, szederjes csúz, köszvény, fájdalom, kelevény; kioszoljon, kiromoljon hetvenhétféle nyavalya ez emberből.”

A javasasszony ezt a mondókát elmormolta a csúzos beteg mellett s a ráolvasás végén megnevezte a beteg nevét.

Szent Antal tüze. Ma főleg az orbáncot, többnyire csak a Streptococcus haemolyticus okozta emberi orbáncot, az erysipelas különböző formáit (egyszerű, hólyagos, elhalással járó, visszatérő, futó, feneketlen, tarjagos, folyosó, szent János tüze) nevezi így a népi gyógyászat.

FORRÁS:

Berde Károly

a magyar nép dermatológiája

Előadásom a Kutatók éjszakáján

“Miről is szól ez a nap?

Arról, hogy a kutatók sokfélék, lehetnek laborban dolgozó, fehér köpenyes, szemüveges, kissé szórakozott professzorok, de lehetnek álmodozó fiatalok, dinamikus középkorúak, férfiak vagy nők is; és (időnként) dolgozhatnak autógyárban, búzamezőkön, tisztatérben, öntödében, az afrikai szavannán, csillagvizsgálóban, óceánjárón vagy egy vulkán tetején.

A Kutatók Éjszakájára minden korosztályt várunk látogatóként! Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eseménysorozat a társadalom minden tagjának bemutatja a kutatás és fejlesztés (K+F) fontosságát és vonzóvá szeretné tenni a kutatói életpályát. Az ovisoktól a nagymamákig mindenki megismerkedhet az innovációs gondolkodás fontosságával.

Szeptember 29-én kora délutántól késő éjszakáig, a rengeteg érdekes program során máskor nem látogatható helyszínek is kinyílnak, és bepillanthatnak a zárt ajtók mögött zajló, az emberiséget előre vivő új ötletek létrehozásába.

Több mint 30 városban, közel 2000 program megszervezésével nem csak szórakoztatni szeretnénk, hanem azt is demonstrálni, hogy a találmányok egy-egy elkötelezett, kitartó és kreatív tudós vagy tudóscsapat munkájának eredményei, hogy a fiatalok is kedvet kapjanak a tudományos életpályához és az újítások támogatásához.”  (Forrás: Kutatók éjszakája)

kutatok-plakat

A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán kollégáimmal előadásainkkal mi is részt veszünk a programsorozaton. A bőrklinikai program az alábbi:

kutatók program

Előadásom 45 percben, 18:40-kor kezdődik, Tüzesen süt le a nyári nap sugára címmel, majd az este folyamán ugyanez elhangzik még egy alkalommal, 21 órakor.

kutatók, címdia

A Bőrklinika elérhetősége: 1085 Budapest, Mária u. 41., Előadóterem (a főépület előtt, az udvaron).

borklinika-terkep

A Kutatók éjszakájának további programjai elérhetők itt: Kutatók éjszakája, 2017

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Honlapom “Hiteles Egészségügyi Weboldal” lett!

egeszsegkommando-pecset

Nagy öröm számomra, hogy honlapomat az Egészségkommandó “Hiteles Egészségügyi Weboldalnak” minősítette. Ez elismerése annak a munkának, melyet a lakosság bőrünkkel, bőrünk egészségével, bőrbetegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismereteinek gyarapítása érdekében végzek. Hitelesen, korrekten, közérthető stílusban. Ezek után is ez a célom. Köszönöm! :-)

egeszsegkommando-minosites