Bőrbetegségek népünk nyelvében, hiedelmeiben és szokásaiban I.
Anyajegy
“Ha már születéskor fennáll, legjobb háromszor végighúzni rajta a friss placentát1. Ha ezt elmulasztották, segít más asszony placentája is. Használ az is, ha végighúzzák rajta olyan halott gyermek kezét, aki pünkösd ünnepén született és ugyanazt a keresztnevet viselte, mint az anyajegyes.Hunyadmegyében az anyajegyes gyermek anyja, – tudva, hogy a jegynek ő az okozója, valamilyen tilalomnak a terhesség idején történt áthágása miatt – hat héten át minden szerdán és pénteken a küszöbre ül a gyermekével és ezt mondja: „Az én gyermekemen ezért és ezért van ez az anyajegy (megvallja hibáját). Istenem, távolítsd el az ő ártatlan testéről.” A bácskai sváb, amikor „anyajegyét” akarja eltávolítani, éjfélkor felkeres egy olyan fát, mely először hoz termést, ennek a törzsén keresztet vág, abba három szeget üt, s ha még ezenfelül egy Miatyánkot is elmond, feltétlenűl elmúlik az anyajegye.”
1 placenta = méhlepény
Bácskai magyar asszony
Bedróka (keratoma senile, verruca)
“Apró, kemény jegyek a kézen.
Az Ormánságban újholdkor háromszor megkerekítik keresetlen forgáccsal, azokkal a szavakkal, amelyekkel a szemölcsöt elűzni szokták:
Újhold, újkirály,
Engem hívnak lakodalomba,
De én nem mék,
Ékűdöm a tikszömet.
Utána a beteg hátra dobja a forgácsot a feje fölött. Hátra nézni nem szabad.”
Ünneplőbe öltözött felnőttek és gyerekek (Ormánság, Baranya m., 20. sz. eleje)
Bolhásság
“A bolha nem szereti a sósvérűeket, csak az édeseket. Megszabadul a bolháitól, aki nagypénteken éjjel megfürdik a patakban. Somló vidékén Gyümölcsoltó Boldogasszony napján „a pap ágyába kell őket küldeni”. A Kalotaszegen március elején háromszor „csurdén” (meztelenűl) kell megkerülni a házat s ezt kell kiáltani: „Harmadik szomszédba menjen minden bolha!”. A Bácskában ketten összebeszélnek és karácsony éjjelén, amikor először harangoznak éjféli misére, az egyik elmegy a másik ablakához és beköszön: „Adjon Isten jó estét! Itthon vannak-e a kentek feketéi?” A másik mondja: „Elmentek a pap ágyába!” Sokhelyütt ú.n. bolhafüvet tesznek az ágyba, a Tiszaháton csudafát a szalmazsákba, Rábagyarmaton diófa-levelet az ágyba. A besztercevidéki oláh megfigyeli, hogy tavasszal mikor megy ki az első eke szántani. Mikor meglátja, hamar összesepri a házban a szemetet és elviszi oda, ahol az illető szánt. A magával hozott szemetet a barázda alá helyezi, miközben mondja: „Ahogyan elpusztul a barázdával a felfordult fű, úgy pusztuljon ki a házamból a bolha.”
Asszony ünneplőre felöltöztetett fiával és kislányával (Kalotaszeg)
Forrás:
Berde Károly (1891–1971), dermato-venerológusBerde Károly: A magyar nép dermatológiája (1940)