Sophie Spitz 1910. február 4-én született a Tennessee állambeli Nashville-ben. Édesapja, Joe Spitz szabómester volt és az Osztrák–Magyar Monarchiából vándorolt ki Amerikába, de Sophie még csak tizenéves volt, amikor rákbetegségben elhunyt. Édesanyja, Florence Levy Spitz Tennessee-ben született. Nagybátyja, Herman Spitz patológus volt és őt is az orvosi pálya felé terelgette. Fiatal korában a zene, különösen a hegedű iránt érdeklődött. Orvosi diplomáját 1932-ben szerezte a Vanderbilt Egyetemen, majd New Yorkban kezdett el dolgozni George Papanicolaou mellett. 1942-ben férjhez ment Arthur Allen patológushoz.
Ebben az időben csatlakozott az Army Institute of Pathology-hoz és egészen 1945-ig ott dolgozott. Itt kezdett érdeklődni a trópusi betegségek iránt és lett társszerzője a Trópusi betegségek patológiája c. atlasznak.
A II. világháború után visszatért a New York-i kórházba, valamint a Memorial Sloan-Kettering Cancer Center-ben kutatói munkát végzett; leginkább a trópusi betegségek és a melanocytás naevusok foglalkoztatták. Hamarosan 12 olyan, fiatalkori melanomának (melanoma juvenile) nevezett esetet írt le, melyek közös jellemzője, hogy klinikailag jóindulatúak, de szövettani jellemzőik sok hasonlóságot mutatnak a melanoma tulajdonságaival. Ez a jelentős felfedezés az American Journal of Pathology-ban jelent meg 1948-ban (Spitz S. Melanomas of Childhood. Am. J. Pathol. 1948;24:591-609.). Azóta az elváltozás az ő nevét viseli (Spitz naevus). Sophie Spitz familiaris polyposis-ban szenvedett és fájdalmasan korán, 46 évesen halt meg vastagbélrák következtében.
A SPITZ NAEVUS KLINIKAI MEGJELENÉSE – Jóindulatú, melanocytaer daganat. Félgömbszerű, 5-10 mm-es papula vagy inkább csomó. A gyorsan növekvő, fiatal-, gyakran gyermekkorban kialakuló kerek, sima felszínű, jól körülírt naevus leggyakrabban vöröses-barna, szőrszálat nem tartalmaz. Jellegzetesen az arc, nyak vagy alsó végtag területén jelenik meg, és gyors növekedésével hívja fel a figyelmet. Panaszt nem okoz, de előfordul, hogy viszket vagy hámlik, ritkán erodálódhat is.
SZÖVETTAN – Sok esetben még szövettani vizsgálattal is rendkívül nehéz az elkülönítésük az ún. spitzoid és nodularis melanomától. A szövettani értékeléshez nagy tapasztalatú patológusra van szükség, mert gyakori a téves patológiai diagnózis a Spitz-naevusok különböző formáiban. Az epitheloid és/vagy orsó alakú sejtekből felépülő tumor szimmetrikus, éles szélű. A hám acanthoticus, az ovális epitheloid sejtfészkek zömmel a dermo-epidermalis határon helyezkednek el, és általában kevés a melanintartalmuk. A naevus felső részén bizarr, atípusos, osztódó sejtalakok, dilatált kapillárisok, egynemű, eosinophil gömbök, az ún. Kamino-testek láthatók. A naevussejtek a mélyebb részek felé haladva érést mutatnak.
A DERMATOSZKÓPIA segít a helyes diagnózis felállításában. A céltáblaszerűen elrendeződő globulusok, a struktúramentes területeken látható szabályos pontszerű erek a legjellegzetesebb dermatoszkópos kritériumok, de ritkán látjuk ilyen klasszikus formában. A klinikai adatok, a beteg életkora, a bőrelváltozás helye és fennállásának ideje segítik a diagnózist.
KEZELÉS – Legbiztonságosabb a tumor sebészi kimetszése és bőrpatológiára specializálódott szövettani laboratóriumban végzett értékelése.
Forrás: Bőrgyógyászat és venerológia (Kárpáti Sarolta, Kemény Lajos, Remenyik Éva)
Szerző: Dr. Kuroli Enikő
A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!