Hónap: 2016 április

Apró, vörös kiütéssel és igen erős viszketéssel jár. Kórokozója a Sarcoptes scabiei atka (parazita). A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban; az alig látható atkák gyakran együtt alvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, mivel az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja azokat. A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba és a fiatal atkák (lárvák) azután néhány napon belül kikelnek.

ELŐFORDULÁSA

• a leggyakoribb parazitás bőrfertőzések egyike

• különösen a hajléktalanság magyarországi megjelenése óta alakul ki egyre gyakrabban, gócokban, helyi járvány formájában

• erősen fertőző, ezért idősotthonokban, gyermekintézményekben hamar elterjed az egész közösségben

TÜNETEI

• legjellemzőbb tünete az erős viszketés, mely éjszaka a legkínzóbb; melegben a legaktívabbak az atkák

• a nőstény atka az emberi bőrben csakhamar befúrja magát a felhámba és ferdén lefelé halad, annak mélyebb, nedvdúsabb rétegéig, aztán a bőr felületével párhuzamos irányban, tovább

• így jönnek létre az úgynevezett atkajáratok, melyek keskenyek, 1-2 cm hosszúak, néha még hosszabbak, legtöbbször kacskaringósan futnak

  

• szabad szemmel általában nem láthatók

• különösen kedvelt tartózkodási helyei az atkáknak az ülőgumók, a hónalj és kezek

• a járatok a leggyakoribbak a kéztőízület felett, az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb

• az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg

• a járatok később már nem láthatók jól, mivel ekcémás tünetek, gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el

• az atkák a zsírosabb arcbőrt kerülik, de ritkán, főleg nedves klímájú területről érkező beteg esetén a fejbőr is fertőzött lehet

DIAGNÓZIS

• jellegzetes tünetek, a viszketés és járatok együttese alapján

• kaparék is vehető a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizhetik az atkák jelenlétét

• kétes esetben fontosak a kórelőzményben szereplő adatok, mint pl. az esti órákban a viszketés fokozódása, és a beteg környezetében hasonló panaszok előfordulása

KEZELÉS

• a benzil-benzoát 25-30%-os emulziója, illetve az 1%-os dimentil-ftalát-és a 30%-os benzil-benzoát-tartalmú emulzió hazánkban a leggyakrabban használt készítmények

• 24 órán át, két rétegben a bőrre kenve hatásosak

• a kén kenőcsként, általában 10%-os (max. 20%-os) koncentrációban, magisztrálisan írható fel

• alkalmazását legalább 3-5 napig kell folytatni úgy, hogy éjjelre, vagy naponta legalább 2-3 órára (=„pillanatkezelés”, magas koncentráció) hatása biztosítva legyen (A kezelés hátránya, hogy a kén ebben a magas koncentrációban irritálhatja a bőrt, ami megfelelő nyugtató utókezeléssel ellensúlyozható.)

• szintén hatékony a permethrin 5%-os krémben, amelynek előnye, hogy csak egyszeri kezelést kell alkalmazni

• a krémet az egész testen egyenletesen kell eloszlatni és a felvitt krémet legalább 8 órán keresztül, például egy éjszakán át nem szabad lemosni

• különös figyelmet kell fordítani az ujjak közötti (körmök alatti) területek, csukló, könyök, hónalj, külső nemi szervek és a far kezelésére.

• a kezeléseket követően a beteg lezuhanyozik, és teljesen átöltözve, friss ágyneműbe fekszik

• viszketéscsillapító kezelés (a viszketés az atka kiirtása után csökken, néha azonban még hetekig fennállhat)

• antihisztaminok

• bőrnyugtató krém, lokális kortikoszteroid az ekcémás válasz szanálására

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

“J.-ék (egy jobb család) kérték nevüknek elhallgatását. Cserébe megígérték, hogy szépítés nélkül elmondanak mindent, olvasóinktól szíves útbaigazítást remélve.

Öröklött telkükön, a volt 127-es utcában (mely most már Rivalda utca), hosszú évek keserves kínlódásával fölépítették négyszobás családi házukat, ahová tavaly Kisasszony napján (ennek különben nincs jelentősége) be is költöztek.

Egy szuterénlakásból jöttek, mely kissé nyirkos volt ugyan, de nekik mégse volt bajuk soha. A Rivalda utca viszont zöldövezet, házuk déli fekvésű, csupa nap. Mégis, alighogy kicsomagoltak, elkezdett viszketni a bőrük.

Az első öröm lázában rá se hederítettek. Végre megvolt mindenük. Házuk, bojlerük, tévéjük, szőnyegporolójuk és még sok egyebük, aminek felsorolására nincs helyünk. Hát akkor mi ez? Azt mondták egymásnak, idegkimerültség, ami hihetően is hangzott, hiszen ezt a házat valóban vérrel-verejtékkel építették.

Maga J., aki mérnökember, éjt nappá téve dolgozott, minden különmunkát elvállalt, ma már koffeinen él. J.-nének, aki a hatóságokkal tárgyalt, szakmunkások, kölcsönök, deszkakiutalások után lótott-futott, lassankint fölborult a lelki egyensúlya. Nagyokat csap a falra, akár van rajta légy, akár nincs.

Leányukat, aki mást szeretett, hozzáadták egy vidéki állatorvos fiához, mert az új rokonok szép összeggel kisegítették őket. Egyetlen fiuk orvosnak kívánkozott. De épp így állt a kérdés: tetőácsolás vagy orvosi diploma?

Szegény fiú azóta meghasonlásban él, szüntelenül hunyorog, pedig semmiféle húsfélét nem eszik, az állati termékek közül csak ömlesztett sajtot, tejet. És őrajta hatalmasodott el leghamarább a viszketés! Két hónapig bejárt a bőrgyógyászati klinikára, de semmiféle kezelés nem használt neki.

A többieknek sem. Viszketésük olyan természetű, hogy nem egyes pontokon, hanem az egész testfelületen jelentkezik. Nem csillapítja se vakarózás, se borogatás, se hűsítő hintőporokkal való beszórás. Délelőtt viszonylag elviselhető, estére és főleg éjszakára már tűrhetetlenné válik.

Mi történhetett? J.-ék élete pokol. Jönnek-mennek. Kisietnek, visszatérnek. Állva esznek. Ülni se tudnak, mert egyszerre viszket a tarkójuk, az orruk hegye, a belső térdhajlatuk és mindenük, ami a pincelakásban nem viszketett. Tetézi a bajt, hogy nemcsak a viszkető pont – pl. a fülük – viszket, hanem az ujjuk is, mellyel a fülüket vakarják. Tényleg, mi ez?

Kívánságukra közlöm, hogy eddig milyen ellenintézkedéseket tettek.

Végigpróbálták az összes számba jöhető kenőcsöket.

Állandóan kvarcolnak.

Ciánoztattak.

Kifőzték minden ruhadarabjukat.

Kihívatták dr. K. E.-t (szintén kérte neve mellőzését), aki varázsvesszővel végzett vizsgálatai után megállapította, hogy sem a házban, sem körülötte káros mágneses mezők nem észlelhetők.

Most azt hallották, hogy a Jordán vize jó viszketés ellen.

Kérik, hogy aki tud Jordán-vizet szerezni, jelentkezzék.

Az is, aki nem tud szerezni, de hasonló bajból már kigyógyult.

De az is, aki hasonló bajban szenvedett, és nem gyógyult meg.

Egyáltalán, mindenki jelentkezzék, és mondja el, mit gondol. Így nem lehet élni.”

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Sophie Spitz 1910. február 4-én született a Tennessee állambeli Nashville-ben. Édesapja, Joe Spitz szabómester volt és az Osztrák–Magyar Monarchiából vándorolt ki Amerikába, de Sophie még csak tizenéves volt, amikor rákbetegségben elhunyt. Édesanyja, Florence Levy Spitz Tennessee-ben született. Nagybátyja, Herman Spitz patológus volt és őt is az orvosi pálya felé terelgette. Fiatal korában a zene, különösen a hegedű iránt érdeklődött. Orvosi diplomáját 1932-ben szerezte a Vanderbilt Egyetemen, majd New Yorkban kezdett el dolgozni George Papanicolaou mellett. 1942-ben férjhez ment Arthur Allen patológushoz.

Ebben az időben csatlakozott az Army Institute of Pathology-hoz és egészen 1945-ig ott dolgozott. Itt kezdett érdeklődni a trópusi betegségek iránt és lett társszerzője a Trópusi betegségek patológiája c. atlasznak.

A II. világháború után visszatért a New York-i kórházba, valamint a Memorial Sloan-Kettering Cancer Center-ben kutatói munkát végzett; leginkább a trópusi betegségek és a melanocytás naevusok foglalkoztatták. Hamarosan 12 olyan, fiatalkori melanomának (melanoma juvenile) nevezett esetet írt le,  melyek közös jellemzője, hogy klinikailag jóindulatúak, de szövettani jellemzőik sok hasonlóságot mutatnak a melanoma tulajdonságaival. Ez a jelentős felfedezés az American Journal of Pathology-ban jelent meg 1948-ban (Spitz S. Melanomas of Childhood. Am. J. Pathol. 1948;24:591-609.). Azóta az elváltozás az ő nevét viseli (Spitz naevus). Sophie Spitz familiaris polyposis-ban szenvedett és fájdalmasan korán, 46 évesen halt meg vastagbélrák következtében.

A SPITZ NAEVUS KLINIKAI MEGJELENÉSE – Jóindulatú, melanocytaer daganat. Félgömbszerű, 5-10 mm-es papula vagy inkább csomó. A gyorsan növekvő, fiatal-, gyakran gyermekkorban kialakuló kerek, sima felszínű, jól körülírt naevus leggyakrabban vöröses-barna, szőrszálat nem tartalmaz. Jellegzetesen az arc, nyak vagy alsó végtag területén jelenik meg, és gyors növekedésével hívja fel a figyelmet. Panaszt nem okoz, de előfordul, hogy viszket vagy hámlik, ritkán erodálódhat is.

SZÖVETTAN – Sok esetben még szövettani vizsgálattal is rendkívül nehéz az elkülönítésük az ún. spitzoid és nodularis melanomától. A szövettani értékeléshez nagy tapasztalatú patológusra van szükség, mert gyakori a téves patológiai diagnózis a Spitz-naevusok különböző formáiban. Az epitheloid és/vagy orsó alakú sejtekből felépülő tumor szimmetrikus, éles szélű. A hám acanthoticus, az ovális epitheloid sejtfészkek zömmel a dermo-epidermalis határon helyezkednek el, és általában kevés a melanintartalmuk. A naevus felső részén bizarr, atípusos, osztódó sejtalakok, dilatált kapillárisok, egynemű, eosinophil gömbök, az ún. Kamino-testek láthatók. A naevussejtek a mélyebb részek felé haladva érést mutatnak.

A DERMATOSZKÓPIA segít a helyes diagnózis felállításában. A céltáblaszerűen elrendeződő globulusok, a struktúramentes területeken látható szabályos pontszerű erek a legjellegzetesebb dermatoszkópos kritériumok, de ritkán látjuk ilyen klasszikus formában. A klinikai adatok, a beteg életkora, a bőrelváltozás helye és fennállásának ideje segítik a diagnózist.

KEZELÉS – Legbiztonságosabb a tumor sebészi kimetszése és bőrpatológiára specializálódott szövettani laboratóriumban végzett értékelése.

Forrás: Bőrgyógyászat és venerológia (Kárpáti Sarolta, Kemény Lajos, Remenyik Éva)

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!

Christian Louboutin, világhírű cipőtervező 1963-ban született Franciaországban. Első üzletét Párizsban, a divat fellegvárában nyitotta meg és a “stiletto”-nak nevezett lábbeliket kezdte gyártani, melyek 12 centis sarkaikkal a 90-es években a divatvilág legmagasabb, legkényelmesebb, legkedveltebb, egyúttal legdrágább darabjainak számítottak és a kifutókon egyeduralkodóak voltak.

Louboutin legújabb kollekciója a Nude (meztelen) nevet viseli, melynek megalkotását az indította el, hogy csupán egyetlen árnyalat, a bézs tudta a bőr színét utánozni. A Nude kollekció minden bőrszínhez gyárt megfelelő színű körömcipőt, összesen 7 színárnyalatban, a porcelántól a „mély csokoládé” árnyalatig.  A testszínű cipő előnye, hogy egy többszínű összeállításhoz is passzol és egy tetőtől talpig fekete szettet is képes elegánssá varázsolni. A körömcipők ára 675 és 875 dollár között mozog.

Szerző: Dr. Kuroli Enikő

A www.drkurolieniko.hu oldalán található információk, szolgáltatások nem helyettesítik a szakemberrel történő személyes konzultációt és kivizsgálást, ezért kérem, minden esetben forduljon szakorvoshoz!